Világnapok 2013 januárjában
A 2013-ban januárjában ünnepelt fontosabb világnapok az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállításában:
Január 1. A BÉKE VILÁGNAPJA A KATOLIKUS EGYHÁZBAN: a katolikus egyház immár 46. alkalommal tartja meg a béke világnapját. XVI. Benedek pápa a világnap témáját így határozta meg: boldogok a békességszerzők. A pápa szerint "a béke nem olyan kincsünk, amit már megszereztünk, hanem cél előttünk, amely felé mindnyájunknak törekednie kell. Tekintsünk megnövekedett bizalommal a jövő elé, és bátorítsuk egymást ezen az úton. Dolgozzunk azon, hogy világunknak emberibb és testvériesebb arcot kölcsönözzünk, és érezzük át egységünket a jelenlegi és eljövendő fiatal nemzedékekért viselt felelősségben, legfőképp abban, hogy békeszeretőknek és béketeremtőknek neveljük őket." (A béke világnapját egyetemesen az ENSZ Közgyűlésének 1981-ben hozott, 2002-ben módosított határozata alapján szeptember 21-én tartják.)
Január 26. NEMZETKÖZI VÁMNAP: e világnapot 1983 óta ünneplik a brüsszeli székhelyű Vámegyüttműködési Tanács 1953. január 26-i első ülésnapjára emlékezve. A 17 ország részvételével megalakult nemzetközi szervezetnek Magyarország 1968 óta tagja. A szervezet nevét 1994 júniusában Vámigazgatások Világszervezetére változtatták. A magyar kormány 1992-ben hozott rendeletet a világnap hivatalos megtartásáról, így 1993 óta Magyarországon is ezen a napon ünneplik a vámszolgálat munkatársait. A világszervezet több mint 160 ország vámszervezeteit tömöríti, legfőbb feladata a közös irányelvek kidolgozása, a képzés, a tapasztalatcsere hatékonyabbá tétele. Az európai régiónak 50 tagállama van, az EU mind a 27 tagországa részt vesz munkájában. A magyar Vám- és Pénzügyőrség, melynek 2011. január 1-jétől az adóhatósággal történt összevonás után Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elnevezése, 2007-ben ünnepelte megalakításának 140. évfordulóját.
Január 27. HOLOKAUSZT EMLÉKNAP: az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította ezt a napot nemzetközi emléknappá annak emlékére, hogy 1945-ben ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok a leghírhedtebb náci koncentrációs lágert, az auschwitzi haláltábort. Az Oswiecim (német nevén Auschwitz) melletti "halálgyárat" 1940-ben állította fel az SS-parancsnokság, célja a tömeges megsemmisítés volt: a törzstáborban és hozzá kapcsolva Brzezinkában (német nevén Birkenauban), valamint Majdanekben építették fel az első gázkamrákat. A zárt kamrába beengedett Cyklon-B gázzal végrehajtott népirtás első áldozatai 1942 márciusában szovjet hadifoglyok voltak. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és újabb kutatások szerint a táborkomplexumba hurcoltak - nem a megöltek - száma összesen egymillió-negyvenegyezer volt, 436 ezer embert Magyarországról deportáltak. A tömeges népirtás 1942-es programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. A vészkorszakban hatmillió zsidó vesztette életét. (A magyarországi holokauszt emléknap április 16-ra esik, miután 1944-ben ezen a napon kezdődött el az itthoni zsidók gettókba zsúfolása.)
Január 27. A LEPRA ELLENI HARC VILÁGNAPJA: Raoul Follereau francia újságírónak, "a gyógyító szeretet misszionáriusának" kezdeményezésére emlékeznek meg január utolsó vasárnapján a lepra világnapjáról, 2013-ban immár a 60. alkalommal. A lepra (Magyarországon régen a bélpoklosság elnevezés is használatos volt) az egyik legősibb ismert fertőző betegség. Kórokozó baktériuma többek között orron és szájon át cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje több év is lehet, s gyógyíthatatlan károsodásokat okozhat a bőrön, a végtagokon, az idegekben és a szemeken. A lepra ma már könnyen gyógyítható, úgynevezett "szegénybetegség", viszont ha évekig kezeletlenül marad, bekövetkezhet az idegek elhalása az ujjak elvesztéséig és a teljes vakságig. A világ egyes pontjain a lepra elsősorban azért terjed, mert a megfelelő gyógyszerek éppen oda nem jutnak el. Az elmaradott és fejlődő országokban évente több mint 200 ezer ember kapja el a kórt. A betegek zöme főként Afrika, Ázsia és Dél-Amerika egyes térségeiben él. A leprával együtt járó megbélyegzés hátrányos megkülönböztetést jelent az oktatásban, a munkavállalásban és a házasodásban.
Január 28. AZ ADATVÉDELEM NEMZETKÖZI NAPJA: az Európa Tanács (ET) kezdeményezésére 2007-ben, az ET adatvédelmi konvenciója elfogadásának 25. évfordulóján rendezték meg először az Európai Bizottság támogatásával. Az a felismerés hívta életre, hogy az állampolgárok nem ismerik eléggé az adatvédelemhez kapcsolódó jogaikat, érdekeiket nem merik és nem tudják megvédeni, csendes beletörődéssel tűrnek lényegében minden jogsértő adatkezelést. Az adatvédelem napjának fő célja, hogy az emberek érdeklődjenek az adatvédelmi ismeretek iránt, keressék a lehetőséget ezek megvitatására. Egy uniós felmérés szerint a megkérdezettek kétharmadát foglalkoztatja ugyan személyes adatainak sorsa, de csak minden negyedik ember tudja, hogy vannak intézmények, amelyekre támaszkodhat jogainak védelmében. Magyarországon 1992-ben alkottak törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az adatvédelmi biztos (ombudsman) intézménye pedig 1995 júliusa óta működik.
(Az egyes világnapokhoz grafika rendelhető.)
